See PRO editionSee PRO edition

 

KépekNézzen képeket

Gelence történelme és legendák

Neve a szláv gol (= üres, puszta) melléknév többesszámú golinci alakjából származhat, de lehet a szláv glina (= agyag) főnév glinica alakváltozatából is.
De hogyha az ősiségeket nézzük, akkor semmi köze a szlávhoz, hiszen nem is éltek itt szlávok, csak a tatárjárás után telepítettek, települtek ide a szlávok.

Gerinc vagy gerince, eredetileg a patak neve vagyis völgy gerince a patak. A települést először 1538-ban említik Gelenche néven.

Területe ősidők óta lakott. Határában több ezer éves kultúrák nyomai kerültek elő. Temploma a 13. században épült. 1009-ben ért el idáig a római katolikus vallás. Az első román stílusú templomot 1130-ba építették. A templom Isten házaként szolgált, de emellett egyfajta menedéket is nyújtott a lakóknak, amikor az ellenség közeledett. Veszély esetén a nők és a gyerekek a templomba menekültek, míg a férfiak védték a környéket.

A négy és fél ezer lakosú havasalji település hosszanti elrendezésű, az Alszeg, Eger, Ladia, Porondszéle, Középszer, Úriszer, Vaserdeje, Varáncsa, Vajnakert, Almáskert, Kőtörő, Rét, Felszeg, Bányaalja, Bagolylik, Szaladár, Piacszer, Fűzek-alja, Újszer, Alsó-cigányszer és Felső-cigányszer falurészekből áll. Közigazgatásilag Gelencéhez tartozik Haraly falu, mely hagyományos kádáripari termékeiről és templomáról vált ismerté.

Gelence lakosságának fő foglalkozása a múltban a földművelés, a fakitermelés és feldolgozás, valamint az állattenyésztés volt. A gelencei deszka, zsindely, az épületfa már akkor országszerte kelendő árunak számított. A famegmunkálás ősi mesterségével napjainkban is számos mesterember foglalkozik. Háromszéken zsindelyt nagy tételben csak itt készítenek. Napjainkban az aktív lakosság egy része a kézdivásárhelyi gyárakban dolgozik, és sokan élnek földművelésből, állattenyésztésből. A gelencei lakosok ugyanakkor a szolgáltató iparban is vállalkoznak: a településen több mint 20 korszerű panzió működik.

Gelence azon kevés felsőháromszéki települések közé tartozik, ahol napjainkig fennmaradtak a hagyományos népi mesterségek, szokások. Az ide látogató megtekintheti a famegmunkálás különböző ágait, a lópatkolást, a hámvarrást, részt vehet az egyházi és közösségi ünnepeken és nem utolsó sorban megkóstolhatja a hagyományos székely konyha remekeit.

Legendák:
A Gelence név eredete

A honfoglalás idején erre a helyre települt le egy Gelén nevű úr. Neki három fia volt, akiket Bod-nak, Zab-nak és Ozd-nak hívtak. A helyiek úgy tartják, hogy erről a bizonyos Gelén nevű úrról kapta a nevét a falu.  Amikor a fiai felnőttek mindegyiknek ajándékozott egy-egy darab földet, ahol gazdálkodhatnak és mindegyiken felépül egy-egy ól az állatok és a takarmány számára. Így kapták a környező települések a Bodola, Zabola O(z)sdola neveket, az szerint, hogy melyik fiúnak volt azon a helyen az ólja, ahol a jelenlegi falu áll.

Szaladár legendája:

A falu négy részből áll. Az egyik részt Szaladár-nak hívják. Régebb egy Aladár nevű földbirtokos élt a faluban. Annyira nagyra tartotta magát, hogy nem indult el egy úton az emberekkel, amikor mentek a templomba. Azt mondta, hogy ő nem megy ugyan ott, ahol a többi ember, ezért építtetett egy fo,öld alatti alagútat, ami elvezet a templomig. Mindigg azzal dicsekedett, hogy ő majd megmutatja a tatároknak, hogy nem lehet csak úgy megtámadni a falut. Egy nap a tatárok megtámadták a falut és elértek oda is, ahol Aladár lakott. Amikor Aladár meglátta a tatárokat olyan gyorsan elszaladt, ahogy csak tudott. Az emberek látták ezt és azt mondták: „Nézzétek, szalad Aladár!“ Ettől a pillanattól kezdve nevezik ezt a falurészt Szaladárnak.

Fontos dátumok

A legfontosabb esemény Gelencén a falu védőszentjének ünnepe, amikor Szent Imre herceg ünnepét ülik. Minden év november 5-én tartják a falu védőszentjének ünnepét, aki mindkét gelencei templom védőszentje. 1990 óta minden évben megünnepelik a magyar szabadságharc ünnepét, március 15-ét lovas felvonulással.

Orbán Balázs Gelencéről

Film

 

iSoft template designed by szek-helyek.ro